Toshi Yoroizuka cukrászdáját Bálint-nap előtti vasárnap találtuk, amikor a Midtown környékén sétálva, kígyózó sorra lettünk figyelmesek. Mint ezt már említettük, a Valentájn-déj gondolatköre nagyon megfogta a japánokat, de egy ekkora sor azért ritka. A minap ismét arra volt dolgom és eszembe jutott, hogy érdemes lenne megtekinteni az új jövevényt.
A bejárati rész maga a bolt, ahol francia stílusú édességeket árulnak, mivel a mester Európában tanult, a hátsó teremben pedig egy hosszú pult mellé ülve lehet figyelni a nyitott konyhában tevékenykedő cukrászmestereket. A hely állítólag éppen erről híres - a süteményt nem a hűtőpultból hozzák elő, hanem rendelés alapján, szezonális alapanyagokból, frissen készítik.
A képen látható két süteményt empirikus vizsgálatnak vetettük alá. A hosszúkás, fehér tál sütőtök krémet tartalmazott, pirított dióval ízesítve, az emeletes tortácska pedig csoki-kávé-karamellkrém rétegekből állt. Az első, szemmel történő vizsgálat kielégítő volt. A második, ízleléssel történő vizsgálat eredménye azonban elmaradt a várt színvonaltól. Nem mintha rossz lett volna, csak magasra tettük a lécet és a kicsit unalmas, kiszámítható ízek messze alulmaradtak a néhányszor már említett Sadaharu Aoki ízben/textúrában rétegzett, harmonikus, mindig valami meglepetést rejtő alkotásaitól. A két cukrászat alig néhány száz méterre található egymástól, így mi már csak maradunk a megszokott helynél.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése